2016. július 1., péntek

.nyolcadik felvonás.

Sziasztok!


Igy éltem s voltam én hiába,
megállapithatom magam.
Bolondot játszottak velem
s már halálom is hasztalan.
/József Attila/

Ugorjunk fejest az ismeretlenbe! Ha kitágítjuk a látómezőnket, új ismereteket sajátítunk el, azzal eredetibbé is válhatunk, csak egyet kell tennünk utazás közben; eloltani lámpánkat, hogy jobban lássuk az utat!
Tényleg egyáltalán semmi más érdekel, azon kívül, amit a szemeddel látsz és a kezeddel megtapogatsz? Csak nem azt hiszed, hogy a világ annyi, amennyit te látsz belőle? Amennyit hallasz? Hiába hisszük valóságnak a látottakat, néha több egy kis semmiség a nagy durranásnál. Az élet csupa szenvedés és fájdalom. Az emberek folyton csak bántani akarnak, nem szerethetsz senkit és semmit, mert elveszik tőled vagy tönkrezúzzák, te pedig egyedül maradsz és szüntelenül harcolnod kell, szüntelenül menekülnöd, hogy életben maradj, mígnem vakon kezded élni az életed. Nem látsz semmit se, semmi jót. Bár ez is csak egy kifogás a sok közül. A vakond, mondjuk, nem lát. Születésétől fogva vak. De azért ez nem jelenti azt, hogy mindaz, amit a vakond nem lát, az a valóságban nem létezik. Pont ilyen vagy te is.
Én olyasmiben látom meg a tökéletest, amit mások valószínűleg tökéletlenségnek ítélnek. Én más vagyok, másképp érzek, de legfőképpen másképp látok. Nem vagyok teljesen vak, inkább csak azt látom meg, amit szeretnék. Ez nincs másképp a hallásommal se. A magam ura vagyok, csak épp nincs senkim, mert elvettek tőlem mindent és mindenkit. 
Akármennyire is szeretnék eltávozni, nem az a kérdés kéne elcsendüljön, hogy miért akarok meghalni. Inkább arról van szó, hogy minek élni tovább...
Ha a legtöbb ember az érezné, amit én, akkor úgy fogalmazná meg érzéseit "szabad vagyok". Talán mert az tehetek, amit akarok? Oda mehetek, ahová szeretnék, akkor amikor szeretném? Bármennyire is tenné jobbá a világot a szabadság, amit én érzek, az nem az. Belefáradtam megfelelni mindenkinek, vagy épp senkinek. Hiába igyekeztem. Már rájöttem - kicsit későn -, hogy felesleges. A szabadság nem lehet határtalan, mert akkor saját fogalmát cáfolja meg.

Itt jövök én, aki sírból mászott ki, csak azért, hogy beüljön a sarokba és írjon valamit, ahelyett, hogy dolgozna. Végül is minek, ha úgyis elbocsájtanak? 
Ha az emberek önsajnálatból energiát lehetne nyerni, akkor néhány országban jó néhányan nem fizetnének villanyszámlát.

Figyelmeztetés: Lehet cserét kérni, gondolom. Szóval csak hajrá!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Helló, szia, szevasz!